Sikeresen zárult a REL-szervező és menedzser képzés
A helyi élelmiszer-rendszerek működtetéséhez és a rövid ellátási láncok fejlesztéséhez szükséges korszerű ismereteket sajátítottak el a résztvevők a 2026. február 9–20. között megrendezett képzésen. A program a Vasvár Népfőiskola és a Kislépték Egyesület partnerségében, a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység (VTE) társszervezésében valósult meg a Herman Ottó Konferencia Központban.
A képzés elsődleges célja az volt, hogy a jelenleg működő Rövid Ellátási Lánc (REL) rendszerekbe nyújtson mélyebb betekintést, segítve a helyi termék-piacszervezők és menedzserek munkáját a gyors és hatékony szervezési módszertanok elsajátításában. Emellett a gyakorlati iránymutatást nyújtott a LEADER csoportok számára a Helyi Fejlesztési Stratégiák megalapozott kidolgozásához. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szaktanácsadói számára pedig pontszerző lehetőséget is biztosított.
Elméleti alapok és online modulok
A képzés első szakasza az elméleti tudásalapok megteremtésére fókuszált online formában, ahol a résztvevők Kujáni Katalin vezetésével mélyedhettek el a helyi élelmiszerrendszerek fogalmaiban, módjaiban, a stratégiai tervezés módszertanában és a kifejezetten a rövid ellátási lánc (REL) szereplőire szabott aktuális pályázati lehetőségekben. A szakmai program kiemelt figyelmet fordított a jogszabályi környezet tisztázására: Szegedyné dr. Fricz Ágnes az élelmiszerek jelölésére és címkézésére vonatkozó szigorú előírásokat ismertette, míg Zsédenyi Tímea a földrajzi árujelzők és a védjegyek gyakorlati vidékfejlesztésben betöltött kulcsszerepét mutatta be. Ezt egészítette ki dr. Major Ágnes, aki a védjegyek jogi hátterét és gyakorlati alkalmazását világította meg.
A fenntarthatóság kérdésköre köré épülő modul során Papp-Felber Anita és Szabadkai Andrea kalauzolták el a hallgatókat az alternatív mezőgazdasági gyakorlatok világába, elemzéseikben kitérve a REL-rendszerek logisztikai és környezeti hatásaira, különös tekintettel a víz- és szénlábnyom csökkentésének lehetőségeire. Az elméleti blokk egyik legfontosabb gyakorlati részét az adminisztrációs kötelezettségek bemutatása jelentette, amelynek keretében dr. Major Ágnes és Szabadkai Andrea részletesen ismertették a kistermelőket is érintő kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszerét, a hozzá kapcsolódó jogi követelményeket és a mindennapi munkát segítő szakmai útmutatókat.
Gyakorlatorientált záró napok
A képzés február 18-én és 19-én a Herman Ottó Konferencia Központban tartott személyes alkalmakkal zárult, ahol a hangsúly már egyértelműen a gyakorlati megvalósításra és az interaktív tudásmegosztásra helyeződött. A résztvevők Vargáné Topor Erika szakmai előadása során a legfrissebb marketing és kommunikációs trendekről kaptak átfogó képet, érintve a mesterséges intelligencia (AI) nyújtotta lehetőségeket, valamint a Canva és a Facebook hatékony alkalmazását a helyi termékek népszerűsítésében. Ezt követte Benedek Zsófia előadása, aki a bevásárló közösség működését mutatta be.
A tanultakat egy martonvásári látóút tette teljessé, ahol Kun Anita a Csíz Sajtműhely tulajdonosa a Ricotta Deli kisbolton keresztül mutatta be vállalkozásuk mindennapi működését és gyakorlati tapasztalatait. A képzés záró akkordjaként a résztvevők csoportmunkában, a Business Model Canvas módszertanát alkalmazva állítottak össze komplex térségi projektterveket, amelyeket esettanulmányként mutattak be a vizsgabizottságnak, mielőtt átvették volna a sikeres elvégzést igazoló tanúsítványaikat.
A képzés a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység (VTE) társszervezésében valósult meg. A programon a VTE szakértői és munkatársai is részt vettek, amely hozzájárult a Rövid Ellátási Láncok működésével, szervezésével és jogi-szabályozási környezetével kapcsolatos ismereteik elmélyítéséhez, ezáltal erősítve a VTE szakértői tudásbázisát.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
