Csikvánd termelői közössége: összefogás ízekben

Csikvánd falujában egy különleges termelői közösség működik, ahol az önkormányzat és helyi gazdák összefogva dolgoznak. Kozma Tibor polgármester vezetésével több évtizedes múltra visszatekintő feldolgozóüzem készíti a savanyúságokat és befőtteket, melyek nemcsak a helyiek, hanem országos vásárok kedvencei is.

Csikvándon a helyi termelők és az önkormányzat szoros együttműködésben alkotnak élő, működő közösséget, amely a vidék értékeit és hagyományait őrzi, miközben a modern kor kihívásaira is válaszolnak. Kozma Tibor mesélt a közösség történetéről a Fókuszban a vidék szakmai rendezvénysorozat tényői állomásán. A polgármester a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egysége, a Kislépték Egyesület és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésében megvalósuló programon mutatta be a helyi vidéki közösségben rejlő erőt, amelynek köszönhetően több mint másfél évtizede a helyi termékek a lehető legrövidebb úton jutnak el a vásárlókhoz.

Az önkormányzat 2006-ban indította el közfoglalkoztatási programját, amelynek keretében helyi almatermékek feldolgozásával kezdtek foglalkozni. Az első lépések után, a 2010-es évek közepén a Start munkaprogram segítségével több tucat munkanélküli kapott lehetőséget, hogy bekapcsolódjon a termelésbe és feldolgozásba. Ez a szociális és gazdasági összefogás vezetett el oda, hogy ma már egy jól működő feldolgozó üzem áll a közösség szolgálatában. A csikvándi üzemben jelenleg harmincféle terméket állítanak elő, savanyúságokat, befőtteket és egyéb finomságokat készítenek 11 közfoglalkoztatott alkalmazásával, a helyi alapanyagokra építve. A termékek iránti kereslet nemcsak a falun belül élénk, hanem országos szinten is egyre nagyobb elismerést kapnak.

Kozma Tibor kiemelte, hogy a közösség célja nem a tömeges termelés, hanem a minőség és a helyi értékek megőrzése. A termékeket elsősorban helyben, illetve közvetlenül az üzemben értékesítik, ezzel is erősítve a rövid ellátási láncot, amely a fogyasztók és termelők közötti közvetlen kapcsolatot jelenti. Ez a modell nemcsak a költséghatékonyságot szolgálja, hanem a vásárlók számára is kedvezőbb árakat és friss, megbízható termékeket biztosít.

A közösség tagjai rendszeresen részt vesznek országos bemutatókon és vásárokon, ahol a csikvándi ízeket és hagyományokat képviselik. A visszajelzések alapján a termékek kiváló minőségűek, és a helyi alapanyagok felhasználása miatt különösen értékesek a fogyasztók számára. A korábbi években a településen közel hét hektárnyi kertészet működött, amely mára a népességcsökkenés miatt egy hektárra zsugorodott, de a közösség így is kitart a helyi termelés és feldolgozás mellett.

A termelői közösség működése amellett, hogy bevételt hoz, társadalmi küldetés is: munkahelyeket teremt, megőrzi a helyi gazdaságot, és hozzájárul a vidék jobb élhetőségéhez. Kozma Tibor szerint a jövő a közös feldolgozásban és értékesítésben rejlik, ahol a termelők összefognak, hogy együtt vigyék piacra portékáikat, így csökkentve a költségeket és növelve a hatékonyságot.

A polgármester mindenkit buzdít a nyitott portákra is, ahol a látogatók személyesen is megismerhetik a helyi termelést, megkóstolhatják a friss savanyúságokat és befőtteket, és bepillantást nyerhetnek a vidék mindennapjaiba. A falusi vendégasztal kiváló alkalom arra, hogy a városi vendégek is átérezzék a vidéki élet szépségét és a közösség erejét.

Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.